Adósságspirálban a magyar kórházak: a beszállítók szerint tarthatatlan a rendszer
Március végén 44,6 milliárd forintra rúgott a magyar kórházak összadóssága. A beszállítók szerint a finanszírozási rendszer reformra szorul, a KEKVA-modell pedig tovább nehezíti az egyetemi klinikák működését.
Március végére a magyar kórházi szektor összesített adósságállománya elérte a 44,6 milliárd forintot.. Ez az összeg magában foglalja az egyetemi klinikák, a szakrendelők és a különböző háttérintézmények tartozásait is, ami rávilágít az egészségügyi finanszírozás rendszerszintű feszültségeire.. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Misryoum kérdésére elmondta: a helyzet változatlanul súlyos, és a beszállítók évtizedek óta tartó „finanszírozói” szerepének mielőbbi megszüntetésére lenne szükség.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az egyetemi klinikák nélküli kórházi adósság 29 milliárd forintot tesz ki.. A lista élén a nagy betegforgalmat bonyolító centrumok állnak: a Pécsi Tudományegyetem 6,8 milliárdos, a Szegedi Tudományegyetem 4,3 milliárdos, míg a Debreceni Egyetem 2,9 milliárdos tartozást görget maga előtt.. Emellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház és a budapesti Szent János Kórház is jelentős, milliárdos nagyságrendű adóssággal küzd.
Az adósságok kezelése terén a kormányzati beavatkozások eddig csak tűzoltásra voltak elegendőek.. Bár a tavaly év végi lejárt tartozásokat részben sikerült rendezni a megítélt 95,5 milliárd forintos forrásból, a rendszerbe épülő 80 milliárd forintos pluszforrás tényleges hatása csak májustól érezhető.. A beszállítók szerint azonban nem csupán az összegek nagysága, hanem a kiszámíthatatlanság is súlyos gondot okoz: a piaci szereplők évek óta várnak olyan szakmai fórumokra, ahol a problémákat érdemben meg lehetne vitatni.
KEKVA-modell és informatikai káosz
A kórházi rendszer hatékonyságát tovább gyengíti a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) struktúra, amelyet a szakma nagy része értelmezhetetlennek tart az egészségügyben.. Mivel a klinikák állami finanszírozási elvek szerint működnek, az alapítványi keretek csupán felesleges adminisztrációs terhet jelentenek.. Ezen felül az egészségügyi informatikai rendszerek (HIS) államosítása is elakadt: a tervezett egységesítés helyett jelenleg káosz uralkodik, a korábbi piaci szolgáltatók kiszorítása pedig nem hozta el a várt minőségi javulást.
A gyógyászati segédeszközök válsága
Külön figyelmet érdemel a gyógyászati segédeszközök (GYSE) szektora, amelyhez két évtizede nem nyúltak érdemben.. A 3400 támogatott eszköz közül több száz esetében a beszerzési ár már meghaladja a közfinanszírozott listaárat, ami azt jelenti, hogy a forgalmazók veszteséggel jutnak hozzá a termékekhez, ez pedig ellátási zavarokhoz vezethet a betegeknél.. A szakma reménykedik, hogy az új kormányzat szakít a merev, elavult 2003-as szabványokkal.
Az egészségügy jelenlegi helyzete nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a bizalom válsága is.. Amíg a beszállítók a saját tőkéjükkel fedezik a kórházi ellátás mindennapi működését, a rendszer fenntarthatósága megkérdőjelezhető.. A szakértők szerint a megoldás az intézményi autonómia visszaállítása és a finanszírozási rendszer valós költségeken alapuló, átlátható reformja lenne.. A közelgő nyári adatgyűjtés eredményei kulcsfontosságúak lehetnek ahhoz, hogy a kormány pontosabb képet kapjon a ráfordításokról, és elkerülje a jövőbeni adósságspirálok kialakulását.