Az Ulm 5 aktivistákat bíróság elé állították az izraeli Elbit Systems fegyvergyárba tört betörés miatt. A per megmutatja, milyen szigorúan viszonyul Németország a fegyverszállítást akadályozó tiltakozásokhoz.
Az Ulm 5 bíróság előtt áll ma, miután tavaly szeptemberi letartóztatásuk óta szigorú körülmények között tartják őket. A német hatóságok szerint a csoport tagjai a helyi fegyvergyárban okoztak jelentős anyagi kárt.
A bírósági tárgyalás hétfőn kezdődött, a vád szerint a aktivisták baltákkal törtek be az Elbit Systems ulmi telephelyére, füstbombákat robbantottak, és graffitivel jelölték meg az épület külső falát.. A helyszínen a rendőrség megérkezésekor a sirének zúgása hallatszott, majd a rendőrségi szakasz lezárta a helyszínt.. Az okozott károk becslése 200 ezer és 1 millió euró között mozog, a hatóságok pedig 129.. paragrafusra hivatkozva megtagadták a szabadlábra helyezésüket.
A bírósági eljárás kezdete
A vádlottak – brit, ír, német és spanyol állampolgárok – már szeptember 8‑án előzetes letartóztatásban vannak.. Családtagjaik azt állítják, hogy a cellákban naponta akár 23 órát is eltöltöttek, korlátozott a látogatási, könyv- és telefonhasználati lehetőségük, valamint a levelezéshez való hozzáférés.. Az ügyvéd, Benjamin Düsberg szerint a német állam példát akar statuálni, miközben a vádak szerint a csoport bűnszervezetben tevékenykedett, birtokháborítással, rongálással és fegyverszállítással kapcsolatos tiltakozással.
A tiltakozás mögötti indítékok
A Misryoum által közreadott információk szerint a csoport tagjai a fegyvergyár elleni akciót “mások védelmében” hajtották végre, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a fegyverek Izraelbe szállítását.. Düsberg nyilatkozata szerint a per során meg akarják fordítani a helyzetet: nem az aktivistákat, hanem az Elbit vezetőit szeretnék felelősségre vonni, akik a népirtás idején is folytatták a szállítmányokat.
Az eset kapcsán sokakban felmerül a kérdés, mennyire lesz hatással a jogi eljárás a hasonló tiltakozásokra Európában.. A német jogrendszer szigorúbbá válása esetleg visszatartó erővel működhet a fegyveripari vállalatok elleni akciók esetében, ami hosszú távon befolyásolhatja a civil társadalom részvételét a nemzetközi konfliktusokkal kapcsolatos kérdésekben.
A családok szemszögéből a helyzet rendkívül megterhelő.. A szülők napi szinten aggódnak a gyermekeik egészségéért, miközben a hatóságok korlátozzák a személyes kapcsolattartást.. Egyik hozzátartozójuk elmesélte, hogy a szobájukban csak a telefoncsengés visszhangja hallatszik, ami a hírszerzéstől elzárva tartja őket a külvilágtól.
Nem csak a jelenlegi ügy kapja a figyelmet: korábban a berlini demonstrációk során is láttuk, hogy az anti-fegyverszállítási mozgalom egyre hangosabbá válik.. Az Ulm 5 eset azonban egy újabb mérföldkőnek tekinthető, mivel most a bíróság közvetlenül a vállalat elleni erőszakos beavatkozást vizsgálja, nem csupán a politikai nyilatkozatot.
Az ügy kimenetele bizonytalan, de ha a vádak megerősödnek, a tagok akár öt év börtönbüntetésre is számíthatnak. Az eset ugyanakkor felveti azt a kérdést, hogy a hatóságok miként birkóznak meg a civil tiltakozók és a nemzetközi fegyverkereskedelem közötti szürke zónával.